-eridj befelé!-lökött be az ócska, párás, mocskos konyhába egy kastélyőr
-eressz el!-rángatóztam
-csend legyen! dolgozz!-lökött be a sarokba
-nesze, itt a kés! pucúd' a hajmát*-dobott le mellém egy kést a zsémbes konyhafőnök öregasszony
-de..-kezdtem de elcsitult a hangom amint körülnéztem a kastély konyhájában: mindenfelé némán
robotoló asszonyok és lányok..néhányan tésztát gyúrnak, mások krumplit, hagymát pucolnak..
-hogy került ide?-kérdezte egy kb. velem egykorú fiatal lány aki épp egy fejes káposztát hántolt
-éppen apámnak ruháit mostam a kis patakban amikor lovas kastélyőrök jöttek rámfogván a 'király
patakjában mosom a szennyet'- mondtam halkan-vádoltak aztán behoztak a várba, legyen bűnöm cselédség
-magának legalább van apja-mondta a lány szomorúan
-mostoha apám van, de igaziként szeretem, tizennyolc és negyed esztendővel ezelött jóanyámnak menekülnie
kellett a király katonái üldözték, karjában tartott, s szegény mostohám befogadta a menekülő asszonyt karján a 3 napos gyermekkel..másnap reggel jóanyámra rátaláltak a katonák és elvitték máig sem tudni hová..engemet befogadott szegényember mostohám, ki a mai napig gondoskodott nekem a napi betevőrül..-meséltem el nagyjából az életem
-nékem anyámat s apámat no meg három fiutestvéremet négy esztendővel ezelött lekaszabolták ellenséges katonák..-mondta a
lány, s szemébe könnyek szöktek
-nocsak nocsak!- állt meg elöttünk egy katona-új ágyas?-kérdezte félig nevetve
-jaj uram isten, ez annak se jó!-szólt közbe a konyhafőnök öregasszony
-az ifjabbik hercegnek biztosan tetszeni fog!-kacsintott rám a katona
-és mi van ha nem akarok tetszeni?-összeszedve minden bátorságom visszaszóltam
-akkor hétfőn újabb szép fej szabadul meg a nyakától- kacagott félelmetesen mire összerezzentem és összehúztam magam, úgy pucoltam tovább a hagymát
-Hans! újabb támadás a déli bástyán!- ordított be egy alak az ablakon mire a katona villámgyorsan kirohant
-mi a neve?-kérdezte pár perc után a lány
-Violetta, a magáé?
-Laura, Laura Menschel
-ami azt illeti, a nevem egészét nem tudom, édesanyám nem adott nekem mást, csak Violetta
-érdekes..egy legenda szerint egy királynőt is Violettának hívtak, csak Violetta királynő áldott állapota alatt
kiokoskodták, a kisdednek nem a király a becses apja, ezért Violettát ki akarták végezni, de ő folyamatosan menekült a
katonák és a király elől, igy világra tudta hozni a gyermeket.. de ez csak egy legenda, kitudja mikor történt már
-Laura, maga hány esztendős?
-ezévben töltöm tizenkilencedik esztendőm
-valamivel idősebb lehet nálam-mondtam és félredobtam az éppen kezembe került possadt hagymát
-mondja, látta már a királyt, vagy valamelyik herceget?
-még nem-mondtam és elkezdtem pucolni egy hagymát
-adok egy tanácsot néked: ha nem akarsz valamelyik herceg ágyasa lenni, hajtsad le a fejed amikor este végignézik a sort, és állj úgy, mintha púpos lennél
-miért?
-aztmondják, hogy a hercegek egy csókja után örök szerelem fűz
-azt akarja mondani, ha az egyik herceg csókját kapom, örökre beléjeszeretek?
-ez a hír járja..
-és ha ellenállék ennek?
-fejét vétetik a főtéren-mondta nemes egyszerűséggel