-Hát akkor én megyek-álltam fel a fotelből
-Neh,ne menj már !-Tom(felmentünk a srácok hotelszobájába)
-De,már sötét van,és hagyom Gustavot aludni veletek ellentétben-mutattam a kidőlt Gustavra
-Figyelj ez nem akadály,átjöhetsz az én szobámba is!-kacsintott Tom
-Ha-ha,nem,én megyek,sziasztok!-én és kimentem az ajtón
-Várj!-jött utánam Georg
-Igen??-kérdeztem
-Haza viszlek,ne taxiz ilyenkor-Georg
-Oké!Köszi-mosolyogtam rá
Lementünk a liftel:
-Ez a te kocsid??-mutattam 1 fekete Audira
-Igen-mondta és beült
-Huh!-mentem utána és én is beültem
-Jó kocsi!-simítottam végig a műszerfalat
-Köszi!Amikor megláttam rögtön beleszerettem-mosolygott,visszagondolva
Én is csak mosolyogtam. =)Elindultunk,nagyon jól ment.
-Köszi!-mondtam amikor kiszáltam a kocsiból
-Ugyan,nem hagyhattam,hogy 1 ilyen szép lány ilyenkor taxizzon!-vigyorgott rám
-Öö...köszi-pirultam el
-Szia!-adott 2 puszit
-Szia!-köszöntem el és bementem a hotelbe
Felmentem,lezuhiztam...stb. és befeküdtem a puhi ágyamba.
Reggel a nap szépen sütött be az ablakon.Lassan kinyitottam a szemem és felültem.Még most se hittem el,hogy tegnap az egész
napomat a Tokio Hotelel töltöttem.Bementem a fürdőszobámba és elkészültem.Lementem reggelizni utána elsétáltam a fiúk
hoteljéhez.Nem tudtam,hogy most felmenjek vagy ne.De jött a válasz.Csörögni kezdett a telefonom:
-Szia!-Gustav
-Szia!-szóltam bele meglepődve
-Hívd már át!-hallotam a háttérből
-Kuss!-szólt hátra Gustav
Hallotam ahogy kinyit 1 ajtót aztán becsukja.
-Nah itt vagyok,csak kijöttem az erkélyre.-mondta
-Oké-mondtam
-Öö...izé..nincs kedved átjönni???-kérdezte félénken
-Hát..nem megyek át.....-én
-Gondoltam!Semmi baj-vágott a szavamba
-Gustav!-szóltam rá-Nem megyek át,mert már itt vagyok!Nézz le!-mondtam
Felnéztem és láttam 1 szőke buksit. =)
-Szia!-kiabált le mosolyogva
Integettem neki és letettem a telefont.
-Gyere fel!-kiabált
-Oké!-mutattam
Felmentem és bekopogtam
-Szia!-köszönt ma már 3-szor XD
-Szia!-röhögtem el magam
-Mi van??-kérdezte értetlen fejjel
-Semmi,csak ma már 3.-szor köszönsz-nevettem
-Jaaaa!!-nevetett ő is
-Mi a nevetés tárgya??-dugták ki a fejüket a többike is
-Semmi,semmi-törölgettem a könnyeim
-Nah!-nyafogtak
-Jó van már!-mondtam-Csak azon röhögtünk,hogy ma már 3.-szor köszönt Gustav-nevettem
-Aha-többiek
-Gyere be!-Bill
-Köszike!-mentem be a szobába
Leültünk és beszélgetni kezdtünk:
-És mi szél hozott erre??Nem mintha baj lenne!-vigyorgott Tom
-Hát csak gondoltam átjövök,de aztán lent megondoltam magam,de akkor hívott Gustav-én
-Aha!És ma hova menjünk??-Georg
-Nem tudom,valaki kosarazni???-Gustav
-Kosarazni??-Bill
-Aha!-Gustav-Senki??
-Menjünk-rohantam az ajtóhoz
-Aki az utolsó az hisztis Barbie!-röhögtem és rohantam
-Nah ez nem ér az ajtót is be kell zárni-Tom
-Nem leszek hisztis Barbie!-mondta Georg és ő is rohant
-Én se !-Gustav és már el is tűnt
Bill gyorsan bezárta az ajtót és ő is rohant Tom után.
Én már lent áltam és néztem az órám mintha olyan rég lennék lent. XD
Utánam Gustav ért le,kikerülve Georgot.
-Nah!-Georg
-Nyugi már,nem te lettél az utolsó-én
Georg után Tom rohant oda,nem sokkal lehagyva Billt.
-Ez nem ér!Nekem kellet bezárni az ajót!-Bill
-Hisztis Barbie!-röhögött Tom
-Kapd be!-Bill
-Nincs mit!-Tom
-De akkor neked sincs!-nyújtotta ki a nyelvét ikrére
-Öööö..... a francba!-Tom
-Hehe ezt megkaptad!-röhögte ki Tomot Georg
-Végülis ha úgy vesszük Tom a hisztis Barbie,mert Billnek az ajtót kellet bezárnia.-mondtam
-Nem!Bill a hisztis Barbie!- Tom
És sértődötten elrohant.Mindeki elkezdett röhögni.
-Nah ne röhögjük már ki!-mondtam komolyan de aztán megint elröhögtem magam
-Nah de most komolyan!-mondtam
-Oké!Oké!-többiek
-Inkább keressük meg!-ajánlottam
-Oké-többiek
Külün váltunk,2-esével mentünk.Bill feltétlenűl Georgal akart menni.
-Ööö...szép volt tőled,hogy megvétted Billt.-Gustav amikor már kerestük Tomot
Én csak rá mosolyogtam =) és ő is rám =) .
-Ööööö.....mondták már,hogy gyönyörű a mosolyod??-kérdezte Gustav--Ahogy te is az vagy-gondolta magában
-Ööö...hát még nem nagyon.Köszönöm-pirultam el
Ő is elpirult és elkapta a fejét.
-Amugy neked is.Édes vagy amikor mosolyogsz.-én
-Köszi-mosolyogott vörösen
-Nincs kedved fagyizni 1-et??-kérdezte miközben a most érkezett sms-ét olvasta
-Tomot kéne keresnünk.-mondtam
-Már nem,Georgék megtalálták-Gustav
-Oké,akkor menjünk!-indultunk el
Elmentünk 1 fagyizóba.
-Nah!-én amikor Gustav belenyalt a fagyimba
-De...finom-vágott boci szemeket
-Akkor te is adjál a tiédből!-mondtam
-Oké!-nyújtotta felém a fagyiát
Meglepődtem 1.csak most ismertem meg,2. pasi,3.akkor is sztár.
De azért megkostoltam.
-Hmm... finom.-mondtam és közbe leültünk 1 padra
-Láttam jól elvoltatok Georgal!-mondta
-Már mint mikor??-kérdeztem de tudtam miről beszél
-Hát amikor a rajonók kergettek minket.Amikor megismertünk téged.-mondta
-Ja,igen-mondtam
-Ööööö...... tetszik neked???-bukott ki hirtelen belőle a kérdés
-Mi??-nyeltem félre
-Tetszik neked??-kérdezte újra
-Ki akarja tudni??-kérdeztem
-Öö...csak kérdeztem!-mondja
-Jó,már azt hittem,hogy Georg akarja tudni.Amugy,meg nem!Jó pasi meg minden és még az esetem is lenne,de rá inkább csak
bátyként tekintek-én
-Aha!-Gustav és úgy láttam mintha megkönnyebűlt volna
-Miért,milyen aki az eseted??-kérdezte
--Öö... most mit mondjak?? Te!!!!!! csak nem veszed észre!!!!-ordítottam magamba
-Miért,neked???-kérdeztem vissza
-Nekem a természetes lányok.Mármint úgy értem,hogy... tudod,ne legyen műkörme,műhaja,szóval ne legyen műnő!És nem szeretem a
plázacicákat-mondta
-Plázapicsákat!-javítottam ki
-Igen!-nevetett
-Nah de nem válaszoltál!-mondja
-Nekem,hát legyen kedves,aranyos,édes,ha szép mosolya van az előny-mosolyogtam-Legyen miről beszélnünk,ne legyen annyira
üres fejű,szeressen olvasni.Külsöleg pedig legyen,izmos,kidolgzott teste.-én
-Akkor Tomnak és Billnek semmi esélye??-röhögött Gustav
Nem tudtam válaszolni mert oda jöttek Georgék.
-Nah Hello!-Georg
-Figyi,Tom,tudod,hogy csak hülyültünk!-én
-Tudom,bocs,hogy elrohantam-Tom
-Nah akkor menjünk kosarazni.-én
Elindultunk hát kosarazni.Út közbe oda mentem Gustavhoz.
-Amugy meg lenne esélyük.Szerintem ők így édesek,nem izmosan,hanem ilyen kis csontvázasan.-mondtam
Gustav elröhögte magát és hátra szólt:
-Halljátok fiúk!-Tomnak és Billnek
-Hmm??-Bill
Én ráztam a fejem,hogy ne mondja már el.
-Noémy szerint,édesek vagytok.-mondta
-Igaz azt is mondta,hogy így vagytok édesek,nem izmosan,hanem ilyen kis csontvázasan de...-röhögte el Gustav és Georg
-Ohh..-mondta Tom és oda jött hozzám és átkarolt
-Szia!-jött oda vigyorogva Bill és ő is átkarolt
-Nah menj innen!Én édesebb vagyok!-Tom
-Nem!Fogadjunk,hogy engem édesezett le előbb!Ugye???-nézett rám Bill
-Ööö...izé-azt se tudtam hova vörösödjek jobban
-Nah csak hülyültünk,nem kell paradicsom lenni!-Tom nevetve
Ettől még jobban elvörösödtem.
-Nah nyugi!-nevetve elengedtek
Én oda mentem Gustavhoz és bele boxoltam a vállába.
-Nah!Ezt most miért???-kérdezte a vállát dörzsölgetve
-Csak!-adtam tömör választ
Ezen a többike csak jót röhögtek.
-Neh röhögjetek,tudjátok mekkorát üt??-kérdezte nyafogva
-Kellet neked bekökpjed!-röhögött Georg
-Ez az!-helyeseltem
-Nah jól van,mindeki ellenem hordúl??-Gustav
-Igen-vágtam rá a többiek helyett is
-Nah jól van,megjegyeztem!-mondta sértödötten
-Azért mondtam-én
Gustav erre nem tudott mit mondani inkább csak tovább ment.
Én és a többiek meg kiröhögtük Gustavot. XD
Oda értünk a pályára és volt ott 1 kosárlabda.=)
Mivel Georg és az ikrek nem akartak kosarazni ezért én kosaraztam Gustaval.
De 1-szer rosszul jött a labda és fejbe talált.
-Auu!-ültem a földön
-Jól vagy??-jött oda aggódva Gustav
-Ühüm!-bólogattam
-Gyere!-fogta meg a kezem és felhúzott
Úgy felrántott,hogy a szánk pár mm-re volt egymástól.
A szemembe nézett és után a számra.
-Ide adnátok a labdát??-kérdezte 1 gyerek
Mi szét rebbentünk,mint a madarak.
-Ööö.....persze-Gustav vörösen,oda dobta a gyereknek a labdát,és oda mentünk a vigyorgó Georgékhoz
-Én haza megyek!!!Öö... már befizettem 1 városnézésre-találtam ki ezt a gyenge kifogást
-Oké!Szia-jött oda Georg és adott 2 puszit utána Tom és Bill,de amikor Gustav jött volna akkor ránéztem az órámra:
-Huhh..elkések!-mondtam,Gustavnak nem adtam puszit és elrohantam
-Nah fogadjunk,hogy ő annyira megy városnézésre és annyira késik el,mint ahogy én Georg vagyok-mondta Tom
-Ebben most igazad van!Tisztára átlátszó kifogás volt!-Georg
-Bizony!-Bill
-Nah,mi volt az a pályán???-Tom
Biztos vagyok benne ha nem jön oda az a gyerek,akkor Gustav megcsókol.Vagy csak én látom így????
-Semmi,mondom,hogy csak felhúztam és túl közel kerültünk egymáshoz.-bizonygatja Gustav már sokadszorra,amit ő se hisz el
-Aha!De megcsókoltad volna ha nem kerül képbe az a gyerek!-Tom
-Igen-sutogja halkan Gustav
-Tudtam!Ezért lettél szomorú,ezért mentél el amikor Georgal hülyült.Féltékeny voltál Georgra,szerelmes vagy!-Bill
-Nem!!!Talán...igen!!!-mondta bizonytalanúl Gustav
-Szerelmes vagy!-veregette meg Georg a vállát