- Lara! Az isten szerelmére, elkésünk!- kopogott századjára az ajtómon Letti, a testvérem.
- Megyek…- sóhajtva kikeltem az ágyból. Az első kezembe került ruhát magamra kaptam. Ami egy bő farmerből, egy piros pólóból, és egy fekete pulcsiból ált. Felkaptam a táskám, amibe szerencsére tegnap már bepakoltam. Felkötöttem a hajam és lementem a konyhába. Ott ült a tesóm Letti, anyu és apu. Ledobtam az asztal mellé a táskát és leültem.
- Kérsz enni?- tolta oda anya elém a pirítóst.
- Aha…- ásítva elkezdtem enni.
- Ma megyünk a nagyihoz. Vagyis csak mi. Tudjátok rosszul, van. - lapozott az újságba apa.
- Oké…- mondtuk kórusba.
- Köszönöm anya, finom volt!- ált fel Letti, és anyának adott egy puszit, majd felrohant.
- Köszi anya!- mosolyogtam egyet, és én is adtam neki egy puszit. Bementem a fürdőbe és megmostam az arcom. Felkentem egy is alapozót, mivel nem kell sok smink nekem [ego xD]
- Jössz?- nyitotta ki az ajtót Letti.
- Megyek!- futottam be a konyhába, felvettem a táskám, és kiabáltam egy „Elmentünk”-et.
- Ma milyen óráink lesznek?- kotortam elő a zsebemből egy csokit.
- Matek,kémia,német, biosz ,fizika,német,művészet – sorolta.
- Fújj…- fintorodtam el. A nevem Laura Engel, de csak Lara. Magdeburgba élek amióta az eszemet tudom. Van egy ikertesóm, aki 10-perccel idősebb nálam. Letti Engel. Anyunkat Hanna Smithnek hívják. Aput Mark Engel. Épp az iskolába tartunk… ez az utolsó évünk.
- Jah…- fújt egy nagyot. 15-perc múlva beértünk a suliba. Az udvaron több csoport is gyülekezett… Mire átléptük az iskolakaput be is csöngettek. Sóhajtva kullogtam Letti után.
- Bejöttem!- halottam az érdes hangú tanárunkat, Frau Schwarzot.
- Én is!- röhögött Tim.
- Befejezed, vagy mehetsz ki?- ordította le a fejét. Nos igen… ő ilyen. Hirtelen haragú. Első óra matek volt. Az egész órát végig untam. Rajzolgattam, vagy nézelődtem. Épp az óra felénél járt az idő amikor felszólított…
- Engel Kisasszony. Ha ennyire el van foglalva a kint futó diákokkal, akkor talán menjen maga is futni…vagy inkább….. nem is! Jöjjön ki és feleljen…- vigyorgott ördögien a protkójával.
- Öhm…- nyögtem meglepetten.
- Gyerünk!- tapsikolt.
- Anyád…- suttogtam.