Délután 3 óra van. Most kezdtem el becsomagolni az ajándékokat karácsonyra és közben azon gondolkoztam, hogy nem lesz-e túl vad a számunk. Tényleg nem is meséltem nektek sokat a dal szövegéről.
Hát annyi a lényege, hogy kicsit modernizáltuk a karácsonyt. A télapó repülő dzseckivel viszi ki az ajándékokat, mivel Rudolf Hawaiin nyaral és a mikulás acélbetéte csizmába, fűszoknyába és egy mikulás sapkába bújt. (Ez naon értelmes… Nobel-díjat kérek érte XD)
Szóval majd nagyot fognak nézni és vagy nagy bukás lesz, vagy nagy siker. Remélem a második. Fél 4kor végeztem a csomagokkal és elmentem hajat mosni és zuhanyozni. 4re készlettem ezekkel és utána hajat szárítottam és felöltöztem. Felvettem egy farmert és hozzá egy sötét lila mintás hosszú ujjú felsőt.
Fél 5kor valaki kopog a szobám ajtaján.
-Gyere.- szólok ki.
-Szia.- köszönt apám és belépett a szobába.- Van egy rossz hírem.
-Mi az már megint eldőlt a fenyőfa?- kérdeztem vigyorogva.
-Őő… aszem nem.- zavarodik meg apa.- Nah mind1. Az a baj, hogy az előadásra elmegyek, de utána sietnem kell egy tárgyalásra. És majd csak későn jövök.
-Rendben.- mondtam és apám kezébe nyomtam a jegyet.- Rajta van a cím is majd gyere 6ra, de nekem most mennem kell.
-OK. Szia kicsim.
Apám kiment én meg gyorsan bedobáltam a kellékeket amiket tegnap vettem egy táskába. 5 órára már ott is voltam.
-Sziasztok.- mentem be az üzketbe.
-Szia.- köszönt mindenki.
-Héé, valami baj van? Tiszta fehér vagy.- mondta Tom.
-Nyugi Tom, jól vok csak naon izgulok.- mosolyogtam rá.
-Ok. Ha te mondod.
-Nah akkor mindenki hozzám előadás után elő karácsonyozni.- mondtam már vigyorogva.- Ja és hoztam valamit az előadáshoz.
Előkotortam a táskámból a cuccokat. Odadobtam Tomnak és Billnek egy-egy ördög szarvakat, Vicinek egy rénszarvas szarvat, Georgnak, Gustavnak és Alex bácsinak meg mikulás sapkát és még így maradt nekem egy rénszarvas agancs XD
Mindenki nézett nagy szemekkel.
-Te ezt most komolyan gondolod?- kérdezte egyszerre Vici és George.
-Igen.- vigyorogtam.- Egyszer van karácsony.-Aztán bevágtam az ázott kiskutya szemeimet.- Légyszi.
Erre csak morogtak egyet.
-Köszi.
Még beszélgetünk egy kicsit majd elindultunk az előadás helyszínére. Megnéztük a plakátot.
-Hé… nézzétek az a nevünk, hogy „Santa Alex Claus’s band” (úgy tudnám fordítani, hogy „Tél Alex Apó bandája”XD) .- röhögtem.
-Ki találta ki?- kérdezte röhögve Tom.
-Én.- mondta Alex bácsi.- Az utolsók leszünk.- mutatott a plakátra.
Erre még jobban szakadtunk a röhögéstől.
Mikor lehiggadtunk, bementünk az előadó terembe és kerestünk pár szabad helyet. Fél 8ig ott ültünk majd Alex bácsi szólt, hogy megyünk ki a hangszerekért.
Becipeltük a hangszereket a színpad mögé, aztán még kimentünk a folyósóra levegőzni.
-Áá… remeg a lábam.- mondtam idegesen és fel alá járkáltam.
-Ezt fejezd be, kérlek.- mondta Bill.
-Oké.
Egy idő után egy férfit vettünk észre a folyósón, aki felénk tartott.
-Szia David.- mentek oda hozzá a srácok én meg csak kérdően néztem Vicire.
-Hali srácok.-köszönt az említett.
-Jah bemutatom neked a zenésztársainkat most, egyben a haverjainkat.- mondta Bill.
Alex bácsi, Vici és én kezet fogtunk Daviddal, akiről kiderült, hogy a fiúk manegere.
-Nekünk most mennünk kell, mindjárt mi jövünk.- mondta Alex bácsi.
-Rendben, akkor én is megyek be.- mondta David.- Örülök, hogy megismerhettelek titeket.
-Mi is.
Bementünk a színpad mögé és miután lehúzták a függönyöket, bementünk a színpadra és bepakoltuk a hangszereket. Meg mindenki elé került egy mikrofon, mert ugye van olyan rész, ahol együtt énekelünk.
Épphogy csak leültem a szintetizátorhoz, már húzták is fel a függönyt, mi meg elkezdtük.
Először Bill, énekelte a lassú részt, ami tök ugyan olyan volt, mint a többi karácsonyi nóta és persze mindenki aludt tovább. Aztán mikor Bill elkezdte a refrént és a gitárok és a dob is felerősödött, mindenki elkezdett felébredni és voltak olyanok is, akik már röhögtek a szövegen. 3 versszakból ált az egész és mindegyik közt volt refrén. Amikor már harmadjára és negyedjére ment a refrén mindenki énekelte. A közönség meg tapsolt és nevetett.
Vége lett a dalnak és mindenki tapsolt, mi meg meghajoltunk és utána még bele ordítottam a mikrofonba, hogy: „Boldog karácsonyt!”
-Nem gáz, csak hülyének néznek.- mondta nekem Tom.
-Tuod ki a hülye!- mondom.
-Nem, nem tudom.
-Hát akkor egyszer nézz tükörbe.- mondtam és nyelvet öltöttem rá.
Erre elkezdett felém jönni én meg hátráltam. Csak mentem hátrafele és vége lett a színpadnak.
-Vigyázz!- kiáltott és gyorsan elkapta a kezem és visszahúzott.
-Uh… köszi.- megöleltem.- Megjegyzés az agynak. Színpadon ne piszkáld Tomot.
Erre elkezdtünk nevetni miközben még öleltük egymást.
-Aszem értem mire gondolt Bill.-gondoltam.- Legszívesebben mindig mellette lennék, fognám a kezét, vele nevetnék, érezném a testét az enyém mellett. De Bill arra nem tért ki, mi van, ha egy sztár az?… De erre tudom a választ. El kell felejtenem.
Gyorsan elengedtem Tomot és mentem segíteni a többieknek pakolni.
Mikor végeztünk visszamentünk a zeneboltba és felszedtük a cuccainkat majd átsétáltunk hozzánk. Mikor beléptem felkapcsoltam a villanyt.
-Helyezzétek magatokat kényelembe.- mondtam és ledobtam a cuccom.- Hozok piját.- mondtam.
-Ne! Előtte ajándékozás.- kiáltotta el magát Tom.
-Ok. Akkor lehozom a csomagokat a szobámból.
Fölrohantam és lehoztam a csomagokat. Lementem és addigra elkezdtek vitatkozni, hogy ki kezdje.
-Kezdje a legfiatalabb.- mondtam, anyuval és a barátaimmal mindig ezt csináltuk.
-Te vagy a legfiatalabb.- mutatott rám George és elkezdett vigyorogni.
-És?- kérdeztem és odaadtam neki az ő ajándékát.
-Köszi.- és kaptam 2 puszit.
Mentem tovább és Gustav felé is nyújtottam a kicsi csomagot. Tőle is kaptam puszitJ
Ezt még eljátszottam Billel és Tommal is.
George volt a leggyorsabb és ő kapott egy új fajtájú Metallicás pólót és egy egyszerű bőrkarkötőt. A pólóját rögtön lecserélte az ajándékra. Annyira örültem, hogy tetszik neki.J
-Köszi csajszi. Ilyet még nem is láttam.- mosolyog felém.
Annyira aranyos. Ő volt az első, aki barátságosan közeledett felém. Ez nagyon sokat jelent nekem. És maga a személye is. Hisz mindig kedves (kivéve ha reggel fölkeltik korán), barátságos és persze vicces.
Mind az 5 nagyon aranyos volt. Mindegyik szaggatta a csomagoló papírt, mint a kisgyerekek. Rájöttem, most értettem meg, mi a lényege a karácsonynak. Együtt vagy azokkal, akiket igazán szeretsz és megajándékozod őket.
-Azt a rohadt.- kiált fel Tom. A kezében a sapkát látom amit tőlem kapott. Már kezdek megijedni, hogy nem tetszik neki, de erre újra megszólal.- Lana!Ezt a sapkát néztem egyik nap. Mi vagy te gondolatolvasó?- vigyorog.
-Hát alap hogy az vagyok.- mosolygok rá.
-Köszi.
-Annyira jó hogy Ő is itt van… nem tudom… de nagyon kedvelem.- gondoltam magamban.
Mindenkinek tetszett az ajándék, amit tőlem kapott és ennek, nagyon örültem.
Majd egy kis idő után odajött mögém George és bekötötte a szemem.
-Héé… nem látok… mit csinálsz te barom?- kiabáltam.
-Nyugi- simította meg a hátam.- Most jön a te meglepid.
Egy kis motoszkálás után, a kezembe adtak valamit, majd George levette a kendőt a szememről.
A kezembe az a gitár volt, amire annyira, vágytam és ami nagyon drága volt.
Egy 5 percig nem is tudtam megszólalni, majd…
-Ezt nem fogadhatom el.- mondtam.- Ez túl drága.
-Na idefigyelj.- kezdte Tom.- Ez a mi ajándékunk, amit együtt dobtunk össze és Alex bácsitól még kedvezményt is kaptunk, nem is keveset.
-Úgyhogy fogd és használd boldogan.- fejezte be Bill.
Kicsit néztem még majd, elkezdtem kicsit könnyezni. A boldogságtól. Gyórsan letettem a gitárt és megöleltem mindegyiket. Lett egy „nagyölelés” (XD mint a TeletabibanXDDDD) . Majd egyenként is megszorongattam őket. De mikor George-hoz értem halkan megkérdeztem tőle.
-A te ötleted volt?
Erre Ő csak bólintott egy aprót és én meg még jobban megöleltem.
Az este további részét azzal töltöttük el, hogy énekeltünk pár karácsonyi dalt és én persze játszottam az új gitáron, nevettünk, ettünk és hülyéskedtünk.