-Hát, benne vagyok.- mondtam a teremben a többieknek. Bill meggyőzött.
-Wow. Nem is tudta, hogy Bill ilyen meggyőző.- mondta George.
Bill csak vállat vont, én meg leültem a földre és a hátamat a falnak vetettem.
-Nah akkor mondom tovább. 3 napotok van rá, hogy megírjátok a szöveget.Aztán 1 nap gyakorlás és utána 3 nap a felvétel. Utána 2 nap pihenő utánafelvesszük a klippet és ha ezzekel kész vagyunk 1 hét pihenő a turné elött.- sorolta David.
-Ezt jól kitervelted!- mondta Bill.Hát igen. Már karácsony előtt ezen gondolkoztam.
Még egy kicsit megbeszéltük a dolgokat, majd mindenki haza indult.
-Várjatok! Lana és Vici maradjatok egy kicsit.- szólt utánunk David.
Kíváncsian vártuk a folytatást.
-Ti már nagy korúak vagytok?- kérdezte David.
-Nem, még nem.
-Akkor tessék- és a kezünkbe nyomott egy-egy lapot.- Írassátok alá otthon. És különben ti mit tudtok a fiúkról?
Itt elnevettem magam.
-Ha sztárságra gondolsz akkor semmit. De arra rájöttem, hogy nagyon híresek és tehetségesek.- mondom.- De ha emberileg kérdezed, úgy azért tudnék többet mesélni.-Én� eléggé ismerem őket. XD- mondja vigyorogva.- Mindent tudok róluk.

Még egy kicsit beszélgettünk majd elindultunk haza. David elvitt minket kocsival. Egész jó fej ember, csak túlhajtja a fiúkat.
Estefele nekiálltam valamiféle dalszöveget összedobni. Egy fél óra alatt meg volt a lassabb rész, ami az elején van. Gyorsan felhívtam Billt.
-Szia. Mond- szól bele.
-Hali. Kész van a dalszövegben nekem a lassú rész.
-Tényleg?
-Aha. Nem jössz át? És akkor lehet össze tudjuk dobni a többit is.- mondtam neki.
-Oké, megyek. Kül menyi is az idő?- kérdi vigyorogva.
-Öhh 11, szóval ablakon gyere, mert apa alszik XD. Azaz én ablakom, amin fény szűrődik ki. Még létra is van az ablakom mellett. Készültem.- mondtam vigyorogva.
-Oké, akkor szia és mindjárt ott vagyunk.- mondta és letette.
-Bill! Tom is jön?- de ezt már nem hallotta.- Nem baj, úgy is kell valami kapcsolatot teremtenem vele. 20 percen belül már dobálták is az ablakomat kaviccsal.
(Tudjátok, mint az amcsi filmekben XD).
Gyorsan kinyitottam az ablakot és beengedtem őket.
-Sziasztok. Nem haragszotok, hogy ide kellet jönnetek?- kérdeztem.
-Semmi gond- mondta Bill Tom meg csak egy morgást engedett meg.
-Dobjátok le magatokat.
Bill leült az ágyra Tom meg az egyik fotelba. Bill kezébe akadt az a szöveg, amit írtam.

Nem tudom, szabad-e remélnem,
Hinnem az egészben,
Lehet, csak egy ócska álom,
Amit a sarokba kéne dobnom.
Minden, valami mástól függ,
Ez egy ördögi kör,
Ha hibázol, minden borul,
Visszavonni nem tudod.

Bill elkezdte dúdolgatni a szöveget én meg figyeltem a reakcióját.
-Egész jó. �mondta.- Tetszik. Megnézzük hangszerekkel?
Erre Tomnak odaadtam azt a gitárt, amit tőlük kaptam karácsonyra,
de rájöttem, nem kellet volna. Ezt is elbaltáztam. Nah mind1. Én leültem a szintetizátor mögé.
Halkan elkezdtünk játszani Bill meg énekelte a szöveget. Egész jól hangzott.
-Lana! Énekeld te is.- mondta Tom.
-De én nem tudok énekelni.- mondtam, de örültem, mert ez volt az első mondat ami hozzám szólt azóta.
-Nem baj, de énekelhetnéd halkan egy nagyszekund-dal lejjebb.- fejezte be Bill Tom gondolatát.
Ezt ki is próbáltuk. Egész jól passzolt.
Aztán elkezdtünk tanácskozni, hogy, hogy legyen a refrén.
-Szerintem, lehetne egy ilyen felszólító rész� tudjátok hogy értem.- mondta Tom.
-Ok.
-Nem hívjuk át a többieket?- kérdeztem.
-De. �válaszolták együtt.
Szóval körbetelefonáltunk mindenkit és egy fél óra múlva mindenki
megérkezett az ablakomon keresztül. Megmutattuk nekik azt, ami eddig meg volt. Nekik is tetszett és elmondtuk hogy, hogyan gondoljuk tovább.
Összeültünk és kb, egy óra alatt meg volt a refrén.

Kelj fel és menj tovább,
Számíthatsz mindig ránk,
Ha a nap nyugszik vagy kel,
Mindegy, mi megyünk és teszünk.
Hát te is gyere,
Segíts nekünk

Egész jó lett. Nekem támadt egy ördögi ötletem.
-Keltsük fel Davidot és játsszuk el neki telefonba.- mondtam ördögi mosollyal.
-Kicsit sem lesz idegese� de benne vagyok.- mondta George.
-Na akkor hajrá.- mondta Vici és tárcsázott.
Kb a 10 csöngésre vette fel a telefont. Gyorsan kihangosítottuk.
-Ki az, aki ilyenkor felkelt?- ordítja kómásan a telefonba.
-Hát csak mi�- mondom és mindenki elkezd nevetni.
-Ti csak úgy felhívtatok, hogy felkeltsetek?- kiabálta.
-Nem! Hogy gondolhatsz ilyet rólunk.- mondja felháborottan Tom.- De ha nem érdekel, akkor nem mondjuk.
-Ha már felkeltettetek, akkor mondjátok.
-Oké� fülelj!
És erre elkezdtük énekelni meg játszani. Kitaláltuk hogy az első versszakot Vici is énekelje velem. Gustav tapsolta a ritmust, én a szintetizátornál és Tom meg gitározott. A refrént mindenki együtt énekelte.