Mikor megérkeztünk, berángattak minket a sminkeshez. Vicit,
Billt és engem kivakoltak rendesen, de hát ez van. Mondtam is a
sminkes csajnak, hogy jobban szeretem a természetes cuccokat.
Hát kaptam fekete spirált meg szemcerkát és egy kiló arany szemháj
púdert, ami ment a szememhez. Jah az alapozóról ne is beszéljünk.
Miközben sminkeltek minket, elmondták mit szabad és mit nem, hogy
mikor mit kell csinálnunk és hogy mikor zenélünk.
A műsor 5 perc múlva kezdődik.
-Áááá� elfogom rontani. És leégetlek titeket. Áááá- toporzékoltam,
majd Vici is beszállt.
-Lefogunk égni.
-Megdobálnak sz*rral.
-Kifütyülnek minket.
-Meg fogok fulladni.
-A francba fejezzétek már be.- ordított egyet Tom idegesen.
Mi elpirultunk és bólogattunk, hogy oké. Aztán éreztem, hogy Vici elrohan mellőlem.
-Ennek meg mi baja?- kérdezte Gustav.
-Hát� szerintem hányingere van.- mondtam és elindultam utána.
-Ne menj el! Mindjárt kezdünk.- mondta Bill.
-Vici nélkül úgy sem, szal nem mindegy.- mondtam és elkezdtem
futni a Női WC felé. Hamar meg is találtam Vicit az egyik WC csésze felett.
-Jól vagy?- kérdeztem és odamentem mellé.
-Már igen. �emelkedett fel és indult hogy megmossa a száját.- Csak felhúzott ez az egész és izgultam.
-Gyertek már! 1 perc és kezdünk.- mondta Tom az ajtón keresztül.
-Oké. Egy pillanat, csak még rendbe szedem magam.- mondta Vici.
-Siessetek.
Nah egy fél perc múlva már ott álltunk a fiúk mellett a stúdió ajtajába.
-Áh� már kezdtem aggódni.- mondta Georg.
-Nyugi. Már jól van� mindent kihányt.- mondtam.
-Kösz, ez bíztató.- mondta a srác.
Erre már nem tudtam válaszolni, mert a fiúkat behívták a stúdióba,
de nekünk még várnunk kellet odakint. Csak a hangokat hallottuk.
-Fogadjátok nagy szeretettel a TOKIO HOTELT!- mondja a műsorvezető, de a sok sikítás elnyomja a mondat végét.
-Sziasztok- köszönnek a srácok.
-Térjünk is a lényegre.- műsorvezető.- Ha jól tudom, azért jöttetek el, hogy megmutassátok az új dalotokat.
-Igen, ez így van.- mondta Bill.
-És említettétek, hogy egy nagy meglepetés van benne.- mondta műsorvezető.
-Ez is igaz.- mondja tovább Bill, de én már nyugodt vagyok.- Erre a szám erejéig bővültünk két taggal.
Mindenki nagy �wow� meg �áááh� meg �azztaaa�.
-Ez most komoly?- kérdezi a műsorvezető.
-Igen, halálosan.- mondja Tom.
-Akkor bemutatjátok őket?
-Persze.- mondja Bill- De előbb, inkább eljátszanánk a dalt.
-Oké. A színpad a tiétek. (Uri Geller 2XD)
Erre a stúdióban sötét lett és mi szépen be tudtunk surranni.
Gyorsan lepacsiztunk a fiúkkal és �sok szerencsét� kívántak,
majd leültünk a zongorához.
Felvezettem a dallamot és közben kivilágosodott. A nézők nem
voltak kevesen és többen TH-s plakátokkal meg THs cuccokban feszítettek. Ahogy meglátták a fiúkat, elkezdtek sikítani, de ahogy minket megláttak elhallgattak.
-Aj-aj.- gondoltam.
Eljátszottuk a számot mindenki tapsolt. Majd odahívtak minket a
fotelekhez. Én nagyon feszült voltam, de azért mosolyogtam.
Már egy ideje csak a tapsot hallottam� most mi van?
-Tetszett?- üvölti bele a mikrofonba a műsorvezető, erre mindenki
elkezd sikítozni. Én meg persze majdnem megsüketültem� na de
ez mellékes, mert tetszett nekik� �TETSZETT NEKIK. Egy idő
után abba maradt a sikítozás és végre szót kapott a műsorvezető is.
-Először is had gratuláljak nektek, ezért a dalért. Nagyon ütős.- mondja a műsor vez.- És nagy bátorság volt ezt a 2 hölgyet belekeverni.
Kérlek mutassátok be őket.
-Itt a jobb oldalamon, ő Vici.- mondta Bill és a lányra mutatott.
A lány mosolygott és kapott tapsot is.
-És itt mellettem meg Lana foglal helyet.- mondta George.
Integettem, mosolyogtam és egy kicsit biccentettem a közönség felé.
-Akkor fiúk, ha nem sértődtök meg, előbb a lányokat kérdezem meg.- mondta a műsorvezető. Először hozzám fordult.- Mesélnél
magadról és arról hogy honan ismered a fiúkat?
-Persze.- mondtam mosolyogva. Fülig ért a szám, nagyon boldog voltam.- Egy ismerősöm által ismertem meg Georgot és utána a többieket is. Magamról� huh� nagyon szeretem a zenét és három hangszeren is játszom. Sokat beszélek és eszem.- itt mindenki nevetett.- Igen, ezek alap dolgok nállam. Nagyon sokat hülyéskedem és sokat nevetek. Nem rég költöztem Németországba Amerikából. Anyukám kint él, apám meg itt. Beszélek angolul, németül és most tanulok franciát. Ezek az ismertető jeleim.
-Oké, látom tényleg szeretsz beszélni.- mosolyog rám majd Vicihez fordul.
-Én is ismerősömön keresztül ismertem meg őket. Én kicsit csendesebb vagyok, mint Lana, de azért benne vagyok minden buliban. És néha, ha vmi előtt állok, akkor nagyon félek.
Muszáj volt közbe szólnom.
-Hát igen. Ma is láttátok volna.- mondtam mosolyogva.- Szegényke
teljesen ki volt. A műsor kezdése előtt még a taccsot is kidobta.
-Ez van. Azért te sem voltál valami nyugodt.- vágott vissza.
A közönség csak nevetett.
-Fiúk, ti mért döntöttetek úgy, hogy bővültök?- kérdezte a pasi.
-Ez egy hosszú történet.- mondta Bill.- Egyik közös ismerősünk megkért mind annyinkat, hogy segítsünk neki egy karácsonyi dalban. Ez a dal annyira jól sikerült, hogy írtunk hozzá egy másik szöveget. Megpróbáltuk a lányok nélkül is, de zongora nélkül nem hangzott olyan jól.
-És mit gondoltok, a lányokról és milyen kapocs van köztetek?- kérdezte a pasi.
-Mi mind annyian barátok vagyunk, semmi több.- mondja Bill.
-És a lányok értenek a zenéhez és viccesek. Bírjuk őket. És Lana a húgom.
-Pff, max a nővéred.- vigyorgok.
-Ez egyáltalán nem igaz.- mondja Tom.
-De-de.- mosolygok.- Nah mind1, nem ez a lényeg� pár szóval,
bírjuk egymást és néha hecceljük a másikat.
-Akkor most halljunk pár kérdést a rajongóktól.- mondta a pasi, és
felvett az asztalról még egy mikrofont és odaadta a leghangosabban sikítozó lánynak.
-Tényleg csak barátság van köztetek?- kérdezte a csaj.
-Igen és számítottunk rá hogy sokszor lesz ez a kérdés, de azért
nem akarjuk ezerszer végig hallgatni.- mondta Tom.
Aztán egy pláza cicához került a mikrofon. Juj de gyűlölöm őket.
-És mért nem vettétek fel a zongora részt és azt csak benyomtátok
volna most?- kérdezte nyávogva én meg legszívesebben leütöttem volna.
De látszott hogy nem csak én vagyok ezzel így.
Bill sóhajtott egyet majd nyugodt hangon válaszolt.
-Mi az élő zenét szeretjük és a csajok nélkül már teljesen más lenne. A gép nem olyan egyedi.- mondja.- És közlöm, a közelgő turnéra velünk jönnek.
Nah erre úgy meglepődtem és hírtelen odanéztem Billre aki csak a
szemével nyugtatott. Jött a következő kérdés.
-Nekem nagyon tetszik ez a szám. Lesz hozzá klip?- kérdezte egy tök szimpi csaj.
-Köszönjük.- válaszolt most Tom- Erről még nem beszéltünk, de nem kizárt.
-Mára ennyi volt a műsorunk és köszönjük a Tokio Hotelnek,
Lanának és vicinek hogy itt voltak. Sziasztok.- mondja a pasi.
Ezzel véget ért a forgatás. Én sóhajtottam egyet és érzetem,
hogy valaki megölel. Tom volt az.
-Ügyesek voltatok.- mondja aranyosan, majd a szemembe néz.
-Köszi. Hé ezek autogrammot akarnak tőlettek. Menjél osztogatni.
-Igen is anyuci.- és elment.
Áh én meg majdnem megettem, olyan aranyos volt.
Én meg Vici ott maradtunk a kanapénál és néztük, hogy a fiúk
hogy osztanak ki több 10 aláírást.
Egyszer csak egy csapat lány jött oda hozzánk.
-Bocsi, kaphatunk tőletek is autogrammot?- kérdezte az egyik félénken.
-Öhh� persze.- mondom és felállok- Ha lenne tollunk.
Átkarol minket vki és a két kezéből egy-egy alkoholos filc kerül elő.
-Kösz Bill.- mondtam és aláírtam azt a papírt ami legközelebb volt.